a szerző

Damaris Kofmehl

1970-ben Svájcban született keresztyén bestsellerszerző. Több mint negyven regényét adták ki és fordították le különböző nyelvekre.

Művei között egy fantasy-trilógiát és huszonhárom, valós történeteken alapuló true-life-thrillert is találunk. Regényei – melyekhez Brazíliában, Pakisztánban, Guatemalában, Chilében, Peruban, Ausztráliában és az USA-ban végzett kutatómunkát – bankrablók, drogdílerek, gyilkosok, huligánok, prostituáltak és családon belüli erőszakot elszenvedettek valós és megrázó élettörténeteit tárják az olvasók elé. True-life-thrillerei azt bizonyítják, hogy Isten számára még a pokol tornácán játszódó élet sem reménytelen.

www.damariskofmehl.org

Tony Brown

Nem élhetek, de nem is halhatok meg

Tony egy észak-karolinai börtönben látta meg a napvilágot, hat hónappal azután, hogy lopás miatt elítélt anyját megerőszakolta egy börtönőr. Örökbefogadó szülőkhöz kerül, ahonnan azonban a rendszeres bántalmazások miatt a gyámhatóság kiemeli és árvaházban helyezi el.

“Úgy tűnt, hogy árvaként még nem éri el az ember a társadalom legalsó fokát, hanem van egy még alacsonyabb szint is, amit csak az olyan gyerekek ismernek, mint én, akinek nem az az egyetlen bűne, hogy nincsenek szülei, de még azt a gaztettet is elköveti, hogy túl sötét bőrszínnel születik.”

Gyermekkorát csillapítatlan szeretetéhsége és az abúzus különböző formái kísérik. Tizennyolc évesen utcára kerül, drogdílerként a rendőrség elől bujkál, míg végül már csak egyetlen kiutat lát nyomorából: az öngyilkosságot. Élete ekkor azonban drámai fordulóponthoz érkezik…
… ami olyan mértékű változást hozott, hogy egészen 2017-ben bekövetkezett haláláig Damaris Kofmehl svájci írónő férje lehetett.

Halálos bűn

(A Tony Brown második része)

Mi van akkor, ha a szíved gyorsabban ver, mint ahogy futni tudsz? FBI-helikopterek csattogó zaja a fejed fölött, rendőrkutyák ugatása a hátad mögött. Tovább kell rohannod, nem engedheted meg, hogy elkapjanak.
A mögötted lévő utat gyilkosság, drog és árulás borítja. Futnod kell, ahogy a lábad bírja, míg nem késő.
Karriered, dicsőséged, vagyonod és egész életed ezer apró szilánkra tört szét, melyeket nem tudsz már összeszedni. Meg kell tudnod, mi az igazság, de mielőtt bármit tehetnél, már fölötted vannak.
Egy kipárnázott szobában asztalhoz szíjaznak. Lehet, hogy a bolondok házába kerültél? Lesz majd egy tárgyalás, amelyen a sorsodról döntenek. A rendőrség és a múltadból felsorakozó emberek mind készen állnak arra, hogy ellened valljanak.
Mindenki állítja, hogy tudja, mi történt, csak az a baj, hogy te magad nem emlékszel semmire.

Az igazi Tony Brown

Demetri Betts Észak-Karolinából származó modell, táncos, író és lelkész különösen nehéz gyermekkora miatt került a drog világába, annak folyománya volt depressziója, hajléktalansága, majd végül öngyilkossági kísérlete is. Egy drámai fordulat után azonban énekeivel, írásaival, szavaival és tetteivel sokaknak mutatott kiutat hasonló helyzetekből.

Demetri a legkülönlegesebb emberek egyike volt, akivel valaha találkoztam. 2002. május 15-én ismerkedtünk meg. Akkor nem tudtam, hogy még ugyanabban az évben feleségül is megyek hozzá! Hajléktalan gyerekek közötti projektemet látogatta meg Sao Paolóban, és mély benyomást tett rám feléjük irányuló szeretete. Ugyanúgy, ahogy élettörténete is! Ezért utaztam aztán novemberben az USA-ba, hogy Demetriről könyvet írjak. És… egymásba szerettünk, majd két héttel később összeházasodtunk.

Még az esküvőnk napján felírtuk egy fehér papírlapra az álmunkat: a társadalom peremére szorult emberekért akarunk síkra szállni.

Demetri olyan hatással volt rám, mint soha senki más. Gondolkodásmódomat radikálisan megváltoztatta. Tőle tanultam meg, hogy az embereket ne a külsejük alapján ítéljem meg, hanem Isten szemével tudjak rájuk nézni. Ő mutatta meg nekem, mit jelent feltétel nélkül szeretni az embereket. Folyamatosan tágította a horizontomat. Ő bátorított arra, hogy a legkülönbözőbb emberekről írjak könyveket világszerte, és soha ne hagyjam, hogy mások beskatulyázzanak. A legjobbat hozta ki belőlem, és mindig sokkal több lehetőséget látott bennem, mint én magam.

Szeretett férjem 2017. május 15-én, épp megismerkedésünk 15. évfordulóján, váratlanul elhunyt. Életéről három könyvet írtam, az első Tony Brown, folytatása pedig a Halálos bűn.

Elmondhatatlanul hálás vagyok Istennek, hogy az életem része lehetett. A mennyben újra találkozni fogunk.

Damaris Kofmehl

Fotók: Damaris Kofmehl